Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A helyi tanterv

 

B. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
 
A Gárdonyi Géza Általános Iskola helyi tanterve a miniszter által kiadott kerettantervre épülő, a tartalmi egységet és átjárhatóságot biztosító egységes helyi tanterv. A helyi igények, feltételek figyelembevételét, teszi lehetővé.
A jogszabályban meghatározott, illetve a pedagógiai programban foglalt, az állam által finanszírozott időkeretből biztosítható tanórák és egyéb foglalkozások - igénybevétele ingyenes az iskola tanulói részére.
 
A nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak;
-        a feladatellátási hely vezetője a szülő írásbeli kérelmére mentheti fel a tanulót a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozáson való részvétel alól.
-        az intézmények 17 óráig megoldják azoknak a tanulóknak a felügyeletét, akiknek a szülei munkahelyi elfoglaltságuk miatt írásban kérték.
A köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozásokhoz tartozik minden olyan tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja, így különösen:
-        a délutáni időszakban szervezett tanulási idő és egyéb foglalkozás,
-        a tehetséggondozás érdekében szervezett egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás,
-        hátránykompenzálás, képességfejlesztő foglalkozás,
-        tantárgyi felzárkóztatás, korrepetálás
-        szakköri foglalkozás,
-        közösségfejlesztő, konfliktuskezelő foglalkozások, beszélgető körök,
-        egészség- és környezeti neveléssel összefüggő programok,
-        művészeti- és sportfoglalkozások,
-        az egyéb foglalkozásokat úgy kell megszervezni,hogy az időkeretből biztosíthatóklegyenek az egy-három fős és a kiscsoportos foglalkozások
-        a tehetség kibontakoztatására,
-        a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,
-        a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára,
-        továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztés.
 
Az  SNI-s tanulók szakértői véleményben foglalt fejlesztését saját szakemberekkel, és/vagy - a Kormányhivatal által kijelölt intézménnyel kötött megállapodás alapján - utazó gyógypedagógusokkal, speciális szakemberekkel, fejlesztő pedagógusokkal látjuk el.
 
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
 
Magyargéc,Sóshartyán
Tantárgy megnevezése    
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Matematika
A változat
Fizika
A változat
Kémia
A változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene felső tagozat
A változat
Ének-zene alsó tagozat
A változat
 
 
2.2 A 2013/2014-ES TANÉVBEN 1. ÉS 5. OSZTÁLYTÓL FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÓRATERV
 
Célunk az alapozás, a tanulók továbbtanulásra történő felkészítése.
A miniszter által kiadott kerettanterv óratáblájában meghatározott minimális tantárgyi óraszámokat az alábbi tantárgyak esetében megnöveljük:
-          Magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika
 
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
 
MAGYARGÉC
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
6+1
6+1
Idegen nyelvek A változat
 
 
 1
2+1
Matematika
4+1
4+1
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Informatika
 
 
 
 
Szabadon tervezett órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
 
Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
 
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+1
3+1
4
 
Idegen nyelvek
3
3
3
3
 
Matematika
4
3 +1
3+1
3+1
 
Erkölcstan
1
1
1
1
 
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
 
Természetismeret
2
2+0,5
 
 
 
Fizika
 
 
2
1+0,5
 
Kémia
 
 
1+0,5
2
 
Biológia-egészségtan
 
 
2
1+1
 
Földrajz
 
 
1+0,5
2
 
Ének-zene
1
1
1
1
 
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
 0,5
 
 
 
Vizuális kultúra
1
1
1
1
 
Informatika
 1
1
1
1
 
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
 
 
Testnevelés és sport
5
5
5
5
 
Osztályfőnöki
1
1
1
1
 
Média
 
 
 
1
 
Szabadon tervezett órakeret
2
3
3
3
 
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
 
média
 
 
 
0,5
 
 
 
SÓSHARTYÁN
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
6+1
6+1
Idegen nyelvekA változat
 
 
 1
2
Matematika
4+1
4+1
4+1
4+0,5
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Informatika
 
 
 
0+0,5
Szabadon tervezett órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
 
Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
 
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+1
3+1
4+0,5
 
Idegen nyelvek
3
3
3
3
 
Matematika
4
3 +1
3+1
3+1
 
Erkölcstan
1
1
1
1
 
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
 
Természetismeret
2
2+0,5
 
 
 
Fizika
 
 
2
1+0,5
 
Kémia
 
 
1+0,5
2
 
Biológia-egészségtan
 
 
2
1+0,5
 
Földrajz
 
 
1+0,5
2
 
Ének-zene
1
1
1
1
 
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
 0,5
 
 
 
Vizuális kultúra
1
1
1
1
 
Informatika
 1
1
1
1
 
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
 
 
Testnevelés és sport
5
5
5
5
 
Osztályfőnöki
1
1
1
1
 
Szabadon tervezett órakeret
2
3
3
3
 
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
 
média
 
 
 
0,5
 
 
 
Helyi tantervünkben a nemzeti etnikai kisebbségi oktatás a (IX.21.) OM rendelet „A nemzeti,etnikai, kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettantervei, továbbá a kisebbségi oktatás óratervei” című 3. számú melléklete az e rendelet mellékleteként kiadott „VII.Kerettantervek a cigány kisebbségi oktatáshoz” központi mintaterv jelenik meg.
 
Intézményünkben 2005. óta dolgozunk a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-172.§-a szerinti helyi program kialakításán (IPR).
Az óratervben nem szereplő, de hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészülésének pedagógiai rendszerében szereplő tananyagot és követelményeket az alábbi tantárgyak foglalják magukba 1.-8. évfolyamokon:
Magyar nyelv és irodalom:     évi 37 óra
Matematika:                            évi 37 óra
 
Az iskola a helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megfelelnek az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
 
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amely szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak és megfelelnek az iskola helyi tantervének. Nyújtson lehetőséget a képességek differenciált fejlesztésére, a kompetencia alapú oktatás alkalmazására a különböző tantárgyakban. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
Az SNI-s tanulók oktatásához, fejlesztéséhez szükséges speciális képességfejlesztő játékok és eszközök beszerzése.
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.
Alapul véve a kompetencia fejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16 utáni                       tankönyvek:NFÜ 2009. júliusi közleménye alapján)
 
-A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről, más felszerelésekről, az ingyenes tankönyvellátás módjáról, és a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről és kötelező olvasmányokról minden tanév előtt a feladatellátási helyeken szokásos módon tájékoztatjuk a szülőket.
2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS
 
A mindennapos testnevelés programja
 
Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.
 
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az aktuális humán erőforrás függvényében  a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg:
Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra.
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
 b) iskolai sportkörben való sportolással.
 
1-8. osztályig a mindennapos testnevelés 5 óráját testnevelés óra keretében szervezzük meg.
 
 
Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. A mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező vagy szabadon választott órát tanító pedagógus
 
 
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához.
Iskolánkban az alábbi tantárgyak keretében használjuk fek
A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet:
tárgy, játék, társasjáték, modell , makett, előadás, színdarab, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, rendezvény, ünnepély, egyéb
 
Képesség-kibontakoztató és integrációs program
Program célja: Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési és oktatási tevékenységünket a következők jellemezzék:
-        feltérképezésre kerül a hátrányos helyzetű tanulók csoportja
-        minden gyermek számára biztosítja a lehetőséget képességei kibontakoztatásához
-        az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti
-        a szülő, a család partnerként résztvevője az iskolai folyamatoknak szoros a család­iskola-gyermek között kapcsolat, kommunikáció
-        iskolánk együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli intézménnyé válik
-        az oktatásban érintett intézmények együttműködése szorosabbá válik, illetve létrejön
-        pedagógusaink állandóan gazdagítják pedagógiai és módszertani repertoárjukat
 
Neveléssel kapcsolatos célrendszer:
-                házirendben megfogalmazottak tudatos gyakoroltatása
-                napirend, szokásrend kialakítása
-                kulturált étkezési szokások elsajátítása
-        közösséghez való alkalmazkodás normáinak elfogadása
-                beszédkultúra, szókincs, beszédhangnem, kifejezésmód fejlesztése
-                tárgyi környezetük védelme, óvása
-                személyiségük fejlesztése
-        egészségügyi ismeretek elsajátítása
 
Oktatással kapcsolatos célrendszer:
-        matematikai alapkészségek
-        helyesírás javítása
-        áttekinthető füzetvezetés, külalak
-        szövegértés
-                olvasási technika fejlesztése
-                beszédkészség fejlesztése
-                helyes tanulási szokások kialakítása
-        írás eszközszintű használata
 
Speciális céljaink:
-        az esélyegyenlőséget megvalósító iskolai nevelés és oktatás megvalósítása
-                az egyéni különbségekre alapozott, a   gyermekekhez   igazodó   gyengeségeket, erősségeket feltáró nevelés, melynek a gyermek cselekvő részese
-        az egyéni képességek, a részképesség hiányának feltárása, ezek fejlesztése, mérések végzése, egyéni fejlesztő terápia
-                a továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerzése
-                érdekesebbé, elmélyültebbé tenni az oktatást
-        a tanulók motiváltságának növelése
-        a korszerű ismeretek oktatásával, kompetenciák fejlesztésével korunk elvárásaihoz igazodva segítjük gyermekeink boldogulását
-        maradjanak hosszabb ideig az iskolarendszeren belül, tanuljanak szakmát minél többen ha lehetséges szerezzenek érettségi bizonyítványt
-        önmaguk, egymás elfogadtatása, ezáltal a másság elfogadtatása, tudatos vállalásának erősítése
-                az iskola és a szülő nevelési elvének egymáshoz közelítése
-                a nevelő-oktató munkában egységes értékelési rendszer kidolgozása
 
Az iskola és az óvoda között jó munkakapcsolat alakult ki az évek során. A kölcsönös tájékozottság az együttműködés feltétele.
Az együttműködés formái:
-        munkaértekezleten az alapdokumentumok tanulmányozása, a nevelési programban meghatározott célkitűzések összehangolása
-        a leendő l. osztályos tanító néni látogatása az óvodában
-        közös programok, rendezvények
 
Diagnosztikus fejlődésvizsgálat
Az óvoda által elvégzett iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján differenciáltan kell a gyermekekkel való bánásmódot megválasztani, egyénre szabottan a fejlesztést megtervezni a hátrányok minél teljesebb leküzdéséért. A diagnosztikus fejlődésvizsgálattal az érintett első osztályos tanulók kognitív képességeikről, szociális és emocionális érettségéről szeretnénk képet kapni.
 
 
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
Kommunikációs képességeket fejlesztő programok. Kialakításánál első lépés a kommunikációs képességek feltérképezése, a hiányosságokra megoldás kidolgozása, mely beépül a mindennapi munkába.
Szociális kompetenciák fejlesztése
Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei:
-        iskolai kirándulások, ünnepek, mozi, színházlátogatások, nyári tábor
-        osztályközösségek: tanórán belül alkalmazzuk a közösségépítő játékokat, drámapedagógiát; tanórán kívül: kirándulások, közvetlen környezet szépítése, közösen vállalt munkák nevelő hatását felhasználva, ünnepi előkészület
-                szakköri foglalkozások: ahová azonos érdeklődési körű, de különböző képességekkel rendelkező gyerekek járnak
 
-        Művészeti körök (Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola)
·         Képzőművészet
-        Művelődést szolgáló programok
·        Színház és mozi látogatások
·        Vers- és prózamondó versenyek
·        Múzeumlátogatások
·        Rajzverseny
·        Projekthetek
·        Ünnepélyeink
-        Kirándulások – túra
·         Osztálykirándulások
·         Őszi túra
·         Ügyességi versenyek, vetélkedők
 Az integrációt segítő módszertani elemek
Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás tanulás során alkalmazott módszerek. A különböző adottságú, képességű, készségszintű, motiváltságú tanulókkal való eredményes foglalkozás, különböző eljárást, különböző módszert igényel. A szociokulturális hátrányok enyhítésére csak az egyénre szabott, minden körülményt és adottságot figyelembe vevő sajátos módszer lehet eredményes. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról. Fontos megemlíteni, hogy a módszerek sokszínűségében válogatva a nevelő mindig a leghatékonyabbnak vélt, a fejlesztést legjobban szolgáló módszert kell, hogy válassza.
 
A személyiségfejlesztést, az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják:
-        a foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak
-        a fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés
-        a megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel, a megfelelően kiválasztott rávezető kérdések gondolkodásra nevelő hatása a legeredményesebb, mert e módszer a mechanikus tanulást eleve kizárja
-        az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, valamint a projektmódszert. De meg kell említeni a kooperatív tanulásszervezést, a gyakran alkalmazott csoportmunkát, az érdekes és sokszínű drámapedagógiát. Valamennyi előfordul a pedagógusok tanítási gyakorlatában, a frontális osztálymunkával együtt.
 
Minden ember már, ezért nem lehet a hagyományos, a gyerekek azonosságára épülő frontális tanulásszervezést alkalmazni, különösen az integrációban érintett gyerekeknél nem. Az egyénre szabott fejlesztés feltételezi az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, és a környezet ehhez igazítását.
A differenciálás kiterjed:
-        különböző nehézségű feladatok kitűzésére
-        az eszközhasználat mértékére
-        a feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására
-        az önállóság szintje szerinti differenciálásra.
 
A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai:
-        ismerethiányok miatt szükséges ismeretpótló
-                egyes ismeretekben bizonytalan tanulók megerősítését célzó
-                az alkalmazásban járatlanok számára gyakorlást biztosító
-                az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító
-        a tehetségesebbek részére továbbfejlesztő hatást biztosító változatok
 Projektmódszer
A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot is felfedjék.
.
Értékelő esetmegbeszélések
A nevelők feljegyzéseket készítenek a tanulók haladásáról. Havonta a bejegyzések kapcsán közös megbeszéléseket tartanak, melyeken megvitatják a felmerülő problémákat, tanácsaikkal, ötleteikkel segítik egymás munkáját. Az esetmegbeszéléseken a problémák valódi okának feltárására törekszünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekszünk mindig a leghatékonyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel.
Az értékelő esetmegbeszélések szempontjai:
-          helyzetelemzés
-          szociokulturális környezet változásai
-          személyiségfejlődés
-          tanulási képességek, kognitív kompetenciák
-          szocioabilitás
-          viselkedéskultúra
-                    emocionális tényezők, attitűdök
-          tehetség területek
-          fejlesztendő területek
 
Problémamegoldó fórumok
A programban részt vevő nevelők szükség esetén javaslatokat tesznek problémamegoldó fórumok megtartására, melyeken a szaktanárok, osztályfőnökök, napközis nevelők, egyéb segítő szakemberek is részt vesznek (meghívás alapján). E fórumokon a nehézségeket, gondokat feltárják, elemzik, illetve megoldást keresnek a kollégák.
A háromhavonta kötelező kompetencialapú értékelési rendszer eszközei
A kompetenciaalapú értékelési rendszer
Az értékelés az információk gyűjtésének eszköze, melynek segítéségével a pedagógus, a gyermek, a szülő egyaránt felmérheti a gyerek fejlődésének mértékét, és támpontokat kapunk a további tervezéshez, fejlesztéshez.
Az értékelés céljai:
-        a gyerek fejlődésének nyomon követése és képességeinek pontos felmérése
-        a pedagógus visszajelzést kapjon munkájáról
-        hiteles kép rajzolása gyermeknek, szülőnek pillanatnyi fejlődési állapotról, megismerjék a teendőiket
 
Az értékelés módszerei, eszközei:
1.    Mappák
2.    Háromhavonta szöveges értékelés - értékelő lapok
3.    Személyes beszélgetések – emlékeztetők
4.    Egyéni fejlődési napló
 Multikulturális tartalmak
A tantárgyakban integráltan jelen vannak a tananyagok, (elsősorban a magyar nyelv és irodalomban, történelemben, hon- és népismeretben és a vizuális kultúra területén) a helyi tantervben rögzítve, beépülve. A tananyagokon túl a szabadidős tevékenységekben is helyet kapnak és az alapfokú művészetoktatás tartalmában is helyet kapnak a nálunk időszerű és igényt kielégítő Multikulturális tartalmak.
 
Feladatunk, hogy tanulóink az általános iskolai felkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó munka eredményeként el tudják végezni a nyolc osztályt, tovább a 9. évfolyamon képességeiknek megfelelően teljesítsenek.
Továbbtanulásra felkészítő programok:
-        Útravaló Program
-        Szülők tájékoztatása szülői értekezleten
-        Megyei pályaválasztási napokon való részvétel
-        Nyílt napok – iskolalátogatások
-        Osztályfőnöki órák – pályaorientációs felkészítés
-        Pályaválasztási szaktanácsadó tájékoztatója
-        Szükség szerint családlátogatás
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.