Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iskolai beszámoltatás

 

2.9.Az ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
 
A tanulók írásbeli beszámoltatásának szabályai
 
Évf.
Formái
Rendje
Korlátai
Értékelése
Súlya
Szülő joga
1.
a.) Időszakos mérés
tájékoztató mérés
Negyedévi mérés
Félévi mérés
Év végi mérés
 
 
 
 
Negyedév
 
Félév
Év vége
Napi 1 irattat-ható (be kell jelenteni)
Szövegesen, ill. százalékosan
A félévi, illetve év végi osztályozásánál a témazáró dolgozatoknak van döntő súlya az osztályzat megállapításánál.
Lehetőség szerint kiadni a szülőnek.
Fogadóórán, ill. szülői értekezleten megtekintheti.
b.) Írásbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
 
 
 
 
 
 
 
szövegesen
Lehetőség szerint kiadni a szülőnek.
Fogadóórán, ill. szülői értekezleten a szülő megtekintheti.
c.) Témazáró dolgozat
Témakö-rönként
Napi 1 irattat-ható (be kell jelenteni)
Szövegesen, ill. százalékosan
Lehetőség szerint kiadni a szülőnek.
Fogadóórán megtekintheti.
2-4.
a.) Időszakos mérés
Tájékoztató mérés
Félévi mérés
Év végi mérés
 
 
Év eleje
 
Félév
Év vége
Napi 1 írattatható (1 héttel előbb be kell jelenteni)
Érdemjeggyel
b.) Írásbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
c.) Témazáró
Témakö-rönként
Napi 1 írattatható (1 héttel előbb be kell jelenteni)
5-8.
a.) Írásbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
Érdemjeggyel
 
b.) Témazáró dolgozat ill. Félévi vagy év végi felmérő dolgozat
Témakö-rönként
Félév
Év vége
Napi 2 írattatható (1 héttel előbb a szaktanár köteles bejelenteni)
Érdemjegy
1.
Difer-mérés
November
 
 
 
 
 
4.6.8.
Kompetencia-mérés
 Május
4 óra
központilag
Érdemjegynek nem számít
Mellé titkosított szülői nyilatkozat
 
Projekt anyagok elkészítése
Projekthez kapcsolódóan
 
Portfólió
 
 
 
Témahéthez kapcsolódó írásos anyagok
Témahéthez kapcsolódóan
 
Portfólió
 
 
A témazáró dolgozatok és az év végi tudásszint-méréseket minden esetben összefoglaló, rendszerező óra előzi meg.
 
 
 
A tanulók szóbeli beszámoltatásának szabályai
 

Évf.
Formái
Rendje
Korlátai
Értékelése
1-3.
a.) Szóbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
Szövegesen szóban vagy %-osan, 2.-3. évf. érdemjeggyel
b.) Gyűjtőmunka, beszámoló, kiselőadás, stb.
Esetenként 1-1 alkalommal
 
A tanító egyéni értékelő eszközének megfelelően
4.
a.) Szóbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
Érdemjeggyel
b.) Gyűjtőmunka, kiselőadás, stb.
Esetenként 1-1 alkalommal
 
A tanító egyéni értékelő eszközének megfelelően, ill. érdemjeggyel
5-8.
a.) Szóbeli felelet
Témakörön belül
Nem kell bejelenteni
Érdemjeggyel
b.) Gyűjtőmunka, kiselőadás, stb.
Esetenként 1-1 alkalommal
 
A tanár egyéni értékelő eszközének megfelelően, ill. érdemjeggyel.
 
Projekt alapú oktatáshoz kapcsolódó prezentáció
Témakörön belül
 
 
 
Témahéthez kapcsolódó prezentáció
Témakörön belül
 
 

 
 
 
  • Iskolákban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
·         Az adott feladat, tanórákon is tanult ismeretek elmélyítését, gyakorlását, bevésését szolgálja
·         Az adott feladat mennyisége vegye figyelembe a tanuló más kötelezettségeit, az adott   korosztály terhelhetőségének határait.
·         Az adott feladat legyen tekintettel a rendelkezésre álló helyi adottságokra (könyvtár, családi háttér)
·         Az adott feladat legyen változatos, késztesse a tanulót sokféle tevékenység megtanulására, végzésére (pl. könyvtárhasználat, lexikonhasználat, szótárhasználat, gyakorlati munkavégzés, naplóvezetés, gyűjtő munka stb.)
 
  • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
  • Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
  • Az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
 
 
A választható tantárgyak( pénzügyi) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
 
 
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és értékelik. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon.
A felmérés a Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek alapján került összeállításra.(Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez – OM 2000. )
A felmérés feladatai a következők:
·         ülésben előrenyúlás
·         helyből távolugrás
·         felülések
·         függés hajlított karral
·         10X5 méteres ingafutás
·         Cooper teszt
Az adminisztrációt az állapotmérést elvégző tanító vezeti. A kitöltött adatlapokat továbbítjuk az iskola-egészségügy felé.
 
Fizikai állapotmérés az iskola-egészségügyi szolgálat által:
·         Látásélesség,Színlátás,Hallás
·         Testsúly
·         Testmagasság
·         Mozgásszerv
·         Tisztaságvizsgálat
·         Fogászati szűrővizsgálat
·         Golyvaszűrés
·         Vérnyomás
 
2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei
 
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni.
 
Kiemelt figyelmet kell fordítani:
-          az egészséges személyiségfejlődés elősegítésére
-          az egészséges testtartás, a mozgás fontosságára
-          az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepére
-          a betegségek kialakulására és a gyógyulási folyamatra
-          a barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepére az egészség megőrzésében
-          a mindennapi testmozgásra
-          a dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzésére
-          a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetűek integrációjára
-          az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére
-          a lelki egészségvédelem megerősítésére
-          az egészséget támogató környezet biztosítására
 
Intézményünkben ügyelünk arra, hogy:
-        az iskolai helyiségekre vonatkozó előírásokat betartsák a világításra, fűtésre, szellőzésre, WC-re, mosdókra stb. vonatkozóan
-        a személyi higiénés szokások kialakítása megtörténjen, a gondozás folyamatos legyen a tisztaság és öltözködés terén
-        megfelelő ismereteket sajátítsanak el az egészséges életmóddal, a megfelelő napirenddel, a testi és lelki egészség védelmével, a szenvedélybetegségekkel (drog) kapcsolatban.
 
Tevékenységek
 
Tanórai tevékenységek:
-        osztályfőnöki óra: egészségnevelés- DADA
-        környezetismeret
-        kémia
-        biológia
-        testnevelés
 
-        délutáni szabadidős foglalkozások
-        sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások
-        sportrendezvények, kulturális programok
-        kirándulások, túrák, sportprogramok
-        tömegsport
 
A testi nevelés területei, formái:
-        A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák;
-        a testnevelés, a környezetismeret, a kémia, a biológia és az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek
-        az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
 
 Segítő kapcsolatok
 
Az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében már kialakult segítő, támogató kapcsolatok, különös tekintettel a szülőkre.
 
·         Rendvédelmi szervek:
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
 
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
 
A környezeti nevelés színterei az iskolában:
1.      az összes tantárgy tanórai foglalkozásai
2.      tanórán kívüli foglalkozások
3.      az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások
 
 
Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az emberi felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.
 
-        érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére
-        segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megőrzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását
-        megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását
-        lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását
-        felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni velük a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit
-        a környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel
-        a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret tantárgy keretében
-        konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében
-        elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását
-        érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt
-        bekapcsolni az iskolát a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába
-        irányítani őket a szelektív hulladékgyűjtő szemléletének elsajátítására
 
Alkalmazható (hagyományos) módszerek környezeti nevelésünk számára:
 
-        természettudományos megfigyelések tanórákon, kirándulásokon
-        új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan
-        jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése
-        adatgyűjtés, feldolgozás információ rögzítés együttműködéssel
-        problémamegoldó gyakorlat értékeléssel
-        fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása
-        viták, szituációs játékok
-        természetvédelmi tevékenység
 
Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tantárgyak környezeti neveléssel kapcsolatos lehetőségei az adott tantárgy tantervében, tanmenetében részletesen szerepel.
Környezettudatos szemléletet alakíthatunk ki testnevelés, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, fizika, földrajz, biológia, kémia, erkölcstan technika, ének-zene, rajz, tánc és dráma órákon..
Nem hagyományos tanórai foglalkozások
 
Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos órakeretek között is történhet:
-        jeles napok
-        nem a tanteremben tartott óra
 
Tanórán kívüli lehetőségek:
-        szakkör
-        gyűjtőmunka
-        vetélkedő
-        kézműves foglalkozás
-        színház, mozi
-        kirándulás, túra
-        pályázatokon való részvétel
-        iskolai virágoskert (lehetőségekhez mérten)
-        települési környezet szépítése
 
Módszerek
 
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében újszerű módszerek elsajátítása.
- Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák
- Játékok
- Modellezés
- Riportmódszer
- Projektmódszer
- Terepgyakorlati módszer
- Kreatív tevékenység
- Közösségépítés
- Művészi kifejezés
 
Taneszközök
 
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a
környezeti nevelési munkához szükségesek.
Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az 1.- 4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4.- 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
  • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
  • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:
  • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva
  • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
 
  • az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskola a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét, feltárja a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot tesz az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 
Az 1. évfolyam végén és a 2. évfolyam első félévének végén  szöveges értékelési formát és a köznevelési törvénynek megfelelő minősítést alkalmazzunk A szöveges értékelés sajátos szempontjait és az értékelőlapokat feladatellátási helyenként a függelék tartalmazza.
Az 3-8. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam második félévében a tanulói teljesítmények értékelése a köznevelési törvényben meghatározott érdemjeggyel, félévi és év végi minősítése az érdemjegyek, vagy a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kialakított osztályzattal történik.
 Az integrált pedagógiai rendszert, a negyedévenkénti értékeléshez előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott értékelést alkalmazunk, melyet a tanulóval és a szülővel egyeztetünk a további fejlesztési feladatok megbeszélése érdekében.
A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményértékelése, minősítése szakértői vélemény alapján – a jogszabályban meghatározott keretek között – ettől eltérhet.
 
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
            jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Kötelező a 3 jegy
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának , teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
·         A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba is be kell jegyezni.
2.14.1 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:
példás (5) az a tanuló, aki:
·         a házirendet betartja,
·         a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
·         kötelességtudó, feladatait teljesíti,
·         önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
·         tisztelettudó,
·         társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,
·         az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
·         óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
·         nincsen írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
jó (4) az a tanuló, aki:
·         a házirendet betartja,
·         a tanórán, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
·         feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
·         feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
·         az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,
·         nincs írásbeli intője vagy megrovása;
változó (3) az a tanuló, aki:
·         az iskolai házirend előírásai nem minden esetben tartja be,
·         a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,
·         feladatait nem minden esetben teljesíti,
·         előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
·         a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
·          igazolatlanul mulasztott,
·         osztályfőnöki intője van;
rossz (2) az a tanuló, aki:
·        a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
·        feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
·        magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
·        társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik
·        viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
·        több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
·         több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése;
 
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
 
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
2.14.2 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:
·         példás (5) az a tanuló, aki:
·         képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
·         tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
·         a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi,
·         munkavégzése pontos, megbízható,
·         a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
·         taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza;
·         jó (4) az a tanuló, aki:
·         képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
·        rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
·        a tanórákon többnyire aktív,
·         többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,
·        taneszközei tiszták, rendezettek;
·         változó (3) az a tanuló, aki:
·        tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
·     tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,
·        felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
·        érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
·     önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik;
·         hanyag (2) az a tanuló, aki:
·        képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
·        az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
·        tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
·        feladatait többnyire nem végzi el,
·        felszerelése hiányos, taneszközei rendezetlenek,
·         a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
·        félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen;
A szorgalom elbírálásakor az egyes osztályzatok illetve érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
·         példamutató magatartást tanúsít,
·         vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
·         vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
·         vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
·         vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
2.14.3 Az iskolai jutalmazás formái
Tanév közbeni jutalmazási lehetőségek:
·         szaktanári dicséret szóban
·         szaktanári dicséret írásban
·         napközis nevelői dicséret szóban v. írásban
·         osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva
·         igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva
·         igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt (ünnepélyeken, rendezvényeken)
 
Év végi jutalmazási lehetőségek
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén jutalmazhatóak.
Az év végi jutalmak a tanévzáró ünnepségeken kerülnek kiosztásra. Ennek formái a következők lehetnek:
·         bizonyítványba írt szaktanári dicséret,
·         bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret,
·         oklevél,
·         jutalomkönyv
 
A 8. évfolyam elvégzése után:
·         nevelőtestületi dicséret a 8 éven át végzett kiemelkedő tanulmányi munkáért
·         oklevél, jutalom kiemelkedő közösségi munkáért, sporttevékenységért, versenyeken, pályázati kiírásokon elért jó eredményekért
Az iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
 
  1. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
  2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második – nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
  3. Ha a tanuló a második – nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
  4. Ha a tanuló a második – nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot , az évfolyamot ismételni köteles. Kivételt képez, ha az iskola nevelőtestülete határozat alapján engedélyezte az osztályozó vizsga letételét.
  5. A második – nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
Egy tanévben 250 tanítási óránál többet mulasztott;
Magántanuló volt;
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 
    1. 1 – 4. évfolyam : magyar nyelv és irodalom, matematika, környezet
    2. 5.– 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret,idegen nyelv
    3. 7.- 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz,idegen nyelv
 


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.