Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kapcsolatrendszerek

 

1.8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel
Az eredményes nevelő-oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskola életéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához.
Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében:
-        kezeljék partnerként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyílt nap, családlátogatás)
-                ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás, alkalmankénti beszélgetések)
-                osszák meg a szülővel a gyermekhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat
-        tartsanak rendszeres kapcsolatot a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot
-        adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére
-        tájékoztassák a szülőt rendszeresen a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról
-                törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is
 
 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
 
Az iskola és a szülők, s ezáltal a gyermekek közötti kapcsolat legfontosabb eleme a bizalom. A bizalom kiépítésének érdekében a pedagógusoknak kell megtenni az első lépéseket. Ha sikerül kialakítani a pedagógus-szülő közötti jó kapcsolatot, a gyermekek harmonikus fejlődése biztosítottá válik.
Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekközpontú szemlélet érvényesítésére, a szülők- nevelők partneri kapcsolatának ápolására. Pedagógiai munkánk alapvető eleme a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat, ezért iskolánk erre a partneri kapcsolatra optimális együttműködésre törekszik, lehetőséget adva a szülői jogot gyakorlására.
Célunk:
-        minél több szülő figyelmét ráirányítani az iskolában folyó tevékenységre
-        lehetőség szerint igyekszünk bevonni őket az iskolai élet különböző színtereire
-        a gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot teremteni
-        a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megértésen alapuló tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat biztosítása
 
Feladataink:
-          a szülők és nevelők együttműködési fórumainak megszervezése
-          elérni a lehető legnagyobb arányú részvételt a szülői értekezleteken és az iskolai rendezvényeken
-          hiteles tájékoztatást nyújtani a szülőknek az iskola tevékenységéről
-          jó együttműködési készség kialakítása pedagógus-tanuló viszonylatban a tanórákon kívül is
-          a negyedévi értékelő esetmegbeszélésen őszinte, építő jellegű megbeszélés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleivel
 
 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
 
·         Nyílt tanítási nap
·         Kötetlen beszélgetések
·         Elégedettségi felmérések
·         Közös szabadidős programok
·         Értékelő esetmegbeszélések
 
A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
 
A szülő kötelessége különösen, hogy:
-        gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeiről
-        biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését
-        figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget
-        rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal
-        elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását
-        megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésének érdekében
-        tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
 
A szülői közösség jogköre többek között:
-        figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését
-        pedagógiai munka eredményességnek figyelemmel kísérése
-        megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet
 
 1.8.2. Kapcsolattartás a tanulókkal
 
A pedagógus és a tanuló együttműködésének lehetőségei:
A tanári hivatás érdeme a személyiség kialakításában való részvétel. Igyekszünk személyes példamutatással, kapcsolattartással biztosítani a gyermekek személyiségfejlődésének optimális feltételeit. Lehetősége kell adni a tanulók számára, hogy különféle élethelyzetekben, közösségekben szerezzen tapasztalatokat.
Jó tanár-diák viszony esetében egészséges együttműködés alakulhat ki. Ez kulcsfontosságú az optimális iskolai munkában. Túl kell lépni az egyoldalú elvárásokon, partneri kapcsolatot alakítsunk ki a gyerekekkel.
Ennek érdekében:
1.      a tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
-        az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen
-        a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén
-        az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon
2.      A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3.      A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
 
A partneri kapcsolat kialakítására jó alkalom nyílhat:
-        klubdélután megszervezése
-        kirándulások
-        túrák
-        színházlátogatások
-        kötetlen beszélgetések
-        különféle iskolai rendezvények, versenyek
-        DÖK rendezvényei
-        diákközgyűlés
-        osztályrendezvények
 
A tanuló kötelességét a házirend tartalmazza.
 
1.8.3.Kapcsolattartás az iskola partnereivel
A gyermekjóléti a szakmai szolgáltatokkal és az egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartást az SZMSZ tartalmazza
 
·         Középfokú oktatási intézményekkel
A megye középiskoláinak nyílt napjain tanulóink rendszeresen részt vesznek. Nyolcadikosaink minden évben megtekintik a pályaválasztási kiállítást Salgótarjánban. Az általános iskola befejezése után is nyomon követjük tanulóink tanulmányi eredményét, az iskolák visszajelzést küldnek volt tanulóink félévi osztályzatairól.
 
·                  Más közoktatási intézményekkel
-                Az együttműködő intézmények elsősorban a Szécsény körzetéből kerülnek ki, de bizonyos programok esetén más távolabbi iskolák is bevonhatóak.
-                IPR tréningek
-                Szakmai műhelyek, konzultációk, megbeszélések
-                Iskolalátogatások
-                Konferenciák, hospitálások
 
·         Civil szervezetekkel
 Családjainkért Alapítvány Budapest
Sóshartyán Polgárőrség Bűnmegelőzési Egyesület
 
  • Együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
Iskolánk a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve ismerkedik meg egymás tevékenységével. Közösen kialakítjuk együttműködésünk lehetőségeit:
-        közvetítés a többség és kisebbség problémáink megoldásakor
-        közös rendezvények szervezése
 
 
A követelmények teljesítése:
 
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon a továbbhaladáshoz az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie. Az első-harmadik évfolyamon a tanuló csak akkor ismételheti meg az évfolyamot, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az első évfolyamon a szülő kérésére a tanuló megismételheti az adott évfolyamot.
 
1.9.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek:
 
- osztályozó vizsga
osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,
• akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),
• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból.
• aki rendszeres iskolába járás alól felmentett.
A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi
követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.
- javítóvizsga
javítóvizsgát tesz az a tanuló,
• aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,
• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,
• aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg
- pótlóvizsga
• a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.
 
Vizsgaforma, vizsgarészek:
írásbeli vizsga
szóbeli vizsga
gyakorlati vizsga
1.9. 2. A vizsgaszabályzat hatálya, célja
 
 A vizsgaszabályzat hatálya
 
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
 osztályozó vizsgákra,
 javítóvizsgákra
pótvizsgákra vonatkozik.
 
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
 aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
 akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
 akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
 
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira , akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
 
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
 
 1.9.3.Vizsgaidőszakok rendjét a házirend tartalmazza
 
1.9.4. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai
 
A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak.
A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.
Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek.
 Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
 
1.9.5.Az értékelés rendje
 
Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:
0 - 30 %→elégtelen
31 - 50 %→elégséges
51 - 75 %→közepes
76 - 90 %→jó
91 - 100%→jeles
 
A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg.
 
A vizsgák eredményének kihirdetése
A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik.
Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.
 
1.9.6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása
 
A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket.
A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.
A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni.
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet.
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
 
 
Amennyiben a jogszabályban meghatározott esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt akar számot adni tudásáról, a szülőnek – nagykorú tanuló esetén a tanulónak – a feladatellátási hely vezetőjénél írásban kell bejelenteni szándékát, a jogszabályban megjelölt határidőn belül. A bejelentésben meg kell jelölni, milyen tantárgyból kíván ily módon vizsgát tenni.
A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalnak.
 
 
Intézményünk a köznevelési törvény értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett:
 
 Az eljárás kezdeményezésének okai:
            - érzelmi motivációk, 
- szociális és környezeti tényezők megváltozása (anyagi helyzet, illetve lakóhelyváltás).
 
 Az eljárás rendje:
 A kiskorú tanuló szülője kíséretében jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait,
                  - kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához (megfelelő formanyomtatvány felhasználásával) az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében.
A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok:
·         félévi, illetve év végi bizonyítvány,
·         ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében,
·         amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva.   
 
A kérvényt a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz, amit a szülő, tanuló postán keresztül kap meg.
 
Az elutasítás okai lehetnek:
·         250 óra hiányzásnál több,
·         az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma,
·         teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel.
Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket.
Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül.
 
Az eljárás következménye:
Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni:
A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz.
A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk.
 
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
 
Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
A felvétel módját a hatályos jogszabályok alapján tesszük meg.
 
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szécsényi Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni.
 
 A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni
 
·         A tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
·         Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt
·         Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
 
A 2-8. évfolyamra jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből, és azokból a tantárgyakból, melyet előző iskolájában nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyakból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeket nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsga teljesítménye újból nem felel meg, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.