Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pedagógiai Program

 

A. PEDAGÓGIAI PROGRAM
 
 
 
1.1.1.Pedagógiai elvek
 
A Magyargéci Általános Iskolában és annak tagintézményében tanító pedagógusok mindennapi nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében a következő pedagógiai elveket tartjuk szem előtt:
-        legfontosabb kompetenciánk, a tanulás megtanulása és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk
-        esélyegyenlőség elve
-        életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve
-        szilárd alapkészségek kialakításának elve
-        egyenlő bánásmód elve
-        nyitottság a másság iránt.
 
1.1.2.Célok
 
Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
Kiemelt céljaink az alapkészségek fejlesztése, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni képességfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása, a nemzeti etnikai kisebbségi nevelés -oktatás megvalósítása.
 
További céljaink:
-        célunk, hogy a tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanulónk valamelyik közép- vagy szakiskolában folytathassa tanulmányait
-        célunk, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat felzárkóztassuk
-        célunk az, hogy neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára
-        célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat az iskolaváltásra, a beilleszkedési, kapcsolattartási képesség fejlesztésével
-        célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre
-        célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink
-        célunk, hogy tanulóink ismerjék és betartsák a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat
-        célunk, hogy tanulóink szellemileg és testileg egészségesek, edzettek legyenek, egészségesen éljenek, szeressenek sportolni, mozogni
-        célunk, hogy ismerjék, óvják és ápolják a nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit
-        az egész életen át tartó tanulás igényének megalapozása
Kompetenciafejlesztés
-         az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek, készségek fejlesztése;
-        kompetencia alapú oktatás elterjesztése,
-        a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, bevezetése és elterjesztése;
­   a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése;
­   a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése;
­   újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése;
­   digitális írástudás elterjesztése.
-        az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása;
A kompetencia alapú oktatás elterjesztése
Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciainak fejlesztése, az ehhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító TIOP 1.1.1-07 program a Sóshartyáni tagintézményben bevezetésre került a 2009/2010-es tanévben.
A TÁMOP 3.1.4 kötelező elemeinek megvalósítását az alábbi táblázat foglalja össze. A programelemek a 2009/2010-es tanévben kerültek bevezetésre, s fenntartásuk a 2014/2015-ös tanévig kötelező.
 
Alapelvek:
A legfontosabb kompetenciáink, a tanulás megtanulására, és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja magát hozni. Ennek felismerése maga után vonja a pedagógus szemléletének, gondolkodásmódjának, pedagógiai munkájának megváltoztatását.
Ezért oly módon kell alakítanunk a tanulás megszervezését és az iskola belső világát, hogy az a tanulókkal jóval több és gazdagabb aktivitást biztosítson, s több olyan nyitott probléma-helyzettel találkozzanak, amelyben saját maguknak kell megtalálniuk a megoldást.
 
Célok:
- a kor kihívásainak megfelelni tudó személyiség kialakítása, fejlesztése
- képesség- és személyiségfejlesztés előtérbe helyezése
- az egész életen át tartó tanulás igényének megalapozása, a képességek – készségek, az alkalmazásképes tudás fejlesztése, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra
 - a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzésének megerősítése
- a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges új típusú tanári attitűd alakítása
- esélyegyenlőtlenség csökkentése, a programcsomagok lehetőséget adnak a különböző adottsághoz, képességekhez, nehézségekhez, a különféle tanulási módokhoz, érdeklődéshez való alkalmazkodásra.
 
Feladatok:
- a kulcskompetenciák: olvasás-szövegértés, matematikai műveletvégzés, szociális kompetencia hangsúlyos fejlesztése
- új tanulásszervezéssel gyakorlatközpontú és alkalmazható tudás elsajátításának segítése
- új módszerek (pl.: projektmódszer, egyéb kooperatív technikák), munkaformák alkalmazása az élményszerű és a hatékonyabb tanítás-tanulás érdekében)
- tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
- tevékenységközpontú, élmény-gazdag tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
 
Eszközök, eljárások:
- komplex taneszköz-együttes: programterv, tanórai útmutató, mérési-értékelés lapok használata,
- IKT-eszközök bekapcsolása a tanulási folyamatba,
- az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése,
- a könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök észszerű és célszerű használatának támogatása,
- új alternatívák bemutatása a tanulóknak a tananyag strukturálásában, valamint az eszközök fejlesztésében.
 
 
1.1.3. Feladatok
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődése és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek váljanak bennük meggyőződéssé és határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat.
Nevelés-oktatási feladatok általános meghatározásánál szem előtt kell tartani a szülők, fenntartó igényeit, elvárásait. Azokat az elveket, melyek alapján megfelelhet intézményes nevelésünk nemcsak az iskolahasználók igényeinek, de a magasabb jogszabályi feltételeknek is. Mindezek mellett fő szempont a gyermek személyiségfejlődésének olyan szintű biztosítása, amely megalapozza a biztos alapismeretek elsajátítását, a felnőtt élethez, szükséges ismeretekhez való hozzájutást, egyben saját egyéni boldogulását is. Tanulóink egy részére jellemző, hogy a családi környezet nem motivációs tényező. Ezen tanulókra jellemző, hogy értelmi képességeikhez mérten alulteljesítenek. Otthoni tanulásra kevésbé számíthatunk. A gyermekek magukban hordják a családi környezetükben meglévő mindennapi problémákat.
 
Céljaink sikeres megvalósulása érdekében alapvető feladataink a következők:
-          a meglévő hátrányok kompenzálása
-          tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek felzárkóztatása, segítése az egyéni továbbhaladásban
-          tanulóinkban az önuralom, önfegyelem, kulturált viselkedés, önértékelés, önismeret kialakítása
-          a tanulás iránti motiváció kifejlesztése, tanulási módszerek elsajátíttatása
-          a tanulók felelősségtudatának, kitartás képességének fejlesztése, érzelemvilágának gazdagítása
-          tanulóink személyiségének, képességeinek megismerése, az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása, fejlesztése, tehetséggondozás
-          kulcskompetenciák (olvasás, szövegértés, matematikai műveletvégzés, szociális kompetenciák) hangsúlyos fejlesztése
-          új módszerek (projekt, egyéb kooperatív technikák), munkaformák alkalmazása az élményszerű és hatékonyabb tanítás-tanulás érdekében
-          tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
-          tevékenységközpontú, élmény gazdag tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
-          tanulmányi fegyelem megszilárdítása
-          tanulóinkban az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása
-          a humánus magatartásminták, szokások erősítése
-          a gyerekek megismertetése különböző csoportok szokásaival, kultúrájával, életmódjával
-          szilárd műveltség elsajátítása
-          a tanulók testi-lelki fejlődésének megalapozása
-          kompetenciák fejlesztése, esélyegyenlőség megteremtése, integrációs pedagógiai rendszer működtetése, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása
-          esztétikus, motiváló környezet kialakítása
-          fogékonyság az élő és az élettelen természet szépségei iránt
-          környezetünk megóvásának és megismerésének tudatosítása tanulóinkban
-          az értékek megbecsülésére és védelmére a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés
-          a világ megismerésének igénye, igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása
-          a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség-és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra
-          a család tisztelete, szülők megbecsülése, szeretete
-          az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, igény a közéletiségre
-          a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
 
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
 
1.1.4. Eszköz- és eljárásrendszer
 
A nevelési eszközök, a nevelői munkánk során alkalmazott nevelési módszereket jelent. Nevelési módszereink, a kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek összessége.
Eszközök, eljárások
-        Komplex taneszköz együttes: programtervek, tankönyvek, tanári útmutató, mérési-értékelési lapok használata
-        IKT eszközök bekapcsolása a tanulás folyamatába
-        Új alternatívák bemutatása a tanulónak a tananyag strukturálásában, valamint az eszközök fejlesztésében
-        IPR-es módszerek alkalmazása
-        Könyvtár, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök észszerű és célszerű használatának támogatása
 
Módszereinket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítottunk:
 
1.      A meggyőzés, meggyőződés, a tudatosítás módszerei:
2.      A tevékenység megszervezésének módszerei, szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek:
3.      A magatartásra ható módszerek (ösztönző módszerek,  kényszerítő módszerek , gátlást kiváltó módszerek)
 
IPR-es módszerek alkalmazása az órákon:
-        Differenciálás
-        Kooperatív óravezetés
-        Projektmódszer
-        Drámapedagógia
-        Multikulturális tartalmak
 
A szakmai célok megvalósítása egy elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tanári testület segítségével történik.
 
 
Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése.
Alapelvünk a személyiségfejlesztés, az önfejlődés elősegítése, melynek során arra építünk, ami a gyermekben adott.
 
1. Értelmi nevelés
Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése motiváló tanulási környezet megteremtésével. Tevékeny, kezdeményező, alkotó ember nevelése, aki meghatározott ismeret és készségrendszert úgy sajátít el, hogy egyszer s mind kifejlődnek igényei a további ismeretszerzésre, s kifejlődnek képességei az önálló problémamegoldásra. A tanulók ön és világszemléletének folyamatos formálására való törekvés. Problémamegoldó képesség, kreatív gondolkodásmód kialakítása. A tájékozódás a növekvő információáradatban önálló ismeretszerzés.
 
2. Érzelmi nevelés
Cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása a feladat. Együttműködési készség kialakítására való törekvés, reális önismeret, önbecsülés. Fontos a nevelő személyiségének példája a személyiség szuggesztivitása.
 
3. Esztétikai nevelés
Esztétikus, motiváló környezet kialakítása önmagunk és környezetünk iránt, az erre való igény felkeltése, taneszközök helyes használata tanórán és egyéb foglalkozásokon.
4. Akarati, erkölcsi nevelés (életkori sajátosságok figyelembe vétele)
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
Önismeret:
 Az ember sorsát, életének alakulását csak akkor tarthatja kézben, ha ismeri önmagát. Akkor lesz ura tetteinek és sorsának, ha a külső körülményeket és a belső adottságokat ismerve, lehetőségeivel számot vetve dönt és cselekszik.
Önelfogadás:
Értékeinek, adottságainak és korlátainak tudomásul vétele, hogy ezekre támaszkodva tudjunk változtatni. Ez nem jelenthet önzést, „öntörvényűséget”.
Önfejlesztés:
Egészséges önértékelés, akarat nevelése (figyelem, koncentráció). Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás, alapvető magatartási normák elsajátítása. A család jelentősége, tolerancia az emberi kapcsolatokban. (szülő, nagyszülő, osztálytárs, stb.)
5. Közösségi nevelés
Az ember közösségi lény (család, iskola, társadalom), ezért szükséges, hogy a személyiség „magja” az erkölcsös ember (homo ethicus) legyen.
Fontos és lényeges az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása
6. Nemzeti nevelés
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozása.
A lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez és megbecsüléséhez vezető egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása.
Tanulóinkban a nemzettudat megalapozására és a nemzeti önismeret elmélyítésére való törekvés.
Hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek megbecsülésére és megóvására való nevelés.
7. Európai azonosságtudatra való nevelés
Az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányairól, intézményrendszeréről és az uniós politikáról szerzett ismeretek kibővítése.
Az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése tanulóinkkal.
8. Állampolgári nevelés
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.
9. Munkára nevelés
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
10. A tanulók egészséges életmódra való nevelése
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A rendszeres és helyes táplálkozás fontossága és ennek tudatosítása. A tiszta, rendezett környezet iránti igény felkeltése.
11. Környezeti nevelés
A természet és környezetünk megismerése, megóvása, nevelés a környezetvédelem fontosságára.
12. Művészeti nevelés
Ismerjék és értékeljék a népművészeti és művészeti értékeink fontosságát.
 
További feladataink:
 
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
Sérült, fogyatékkal élő embertársaik elfogadására és segítőkész magatartás tanúsítására neveljük tanulóinkat, tanulói közösségeinket.
Iskolánk felvállalja az integrálható sajátos nevelési igényű tanulók nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében.
A pedagógiai tevékenységünkben fontosnak tartjuk a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel, motivációs problémákkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztését.
Célunk a korai észlelés, a problémák korai felismerése, ezért a személyiségfejlesztési feladatok megtervezését, végzését megelőzi a tanulók körében végzett felmérés, szűrés.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése-oktatása.
Eszközben – az IPR-es tevékenység és élményközpontú pedagógiai módszerek.
Felzárkóztató, tehetséggondozó egyéni foglalkozások. Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus bevonásával.
 
 
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai
 
Programunk célja a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése.
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő felhasználni tudó, egészséges életvitel kialakításához. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
 
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni.
 
Kiemelt figyelmet kell fordítani:
-          az egészséges személyiségfejlődés elősegítésére
-          önmagunk és egészégi állapotunk ismeretére
-          az egészséges testtartás, a mozgás fontosságára
-          az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepére
-          a betegségek kialakulására és a gyógyulási folyamatra
-          a barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepére az egészség megőrzésében
-          a természethez való viszonyra, az egészséges környezet jelentőségére
-          a mindennapi testmozgásra
-          a dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzésére
-          a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetűek integrációjára
-          az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére
-          a szexuális nevelésre már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is
-          a lelki egészségvédelem megerősítésére
-          az egészséget támogató környezet biztosítására
-          elfogadó, segítőkész attitűd, magatartás alakítására
 
A megvalósulást szolgáló célok, feladatok:
 
Hosszú távú céljaink
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének összehangolása.
Tanulóinkban olyan készségek kialakítása és fejlesztése, melyek során képessé válnak arra, hogy
egészségesen éljenek,
másokat is erre biztassanak,
kritikus helyzetekben pozitív döntéseket hozzanak,
ismerjék és alkalmazzák a konfliktuskezelés és a problémamegoldás lehetőségeit,
az egészséggel összefüggő kérdéseket értsék, a beállítódások szilárdak legyenek.
Rövidtávú céljaink
Tanulóink ismerjék:
önmagukat és egészségi állapotukat,
a mozgás fontosságát,
a tanulás és a tanulás technikáit,
a rizikóvállalást és határait,
A célok megvalósulását szolgáló feladatok
-          Tanulóinknak akkor tudjuk az egészség értékeit átadni, ha kellő figyelmet fordítunk saját egészségünkre, ha a mindennapi életünk, a megnyilvánulásaink hitelesen közvetítik az egészség értékét. „Minden van, ha egészség van.”
-          A felnőtt gondolkodás átértékelése az egészséggel, mozgással, rendszeres testedzéssel összefüggő kérdésekben (tantestület – tanulók – család)
-          Tanulói személyiségfejlesztés, életmodell adás, ismeretközvetítés és az értékek átadásának megfelelő aránya. Tanulási módszerek elsajátítatása.
-          Tanulóinknál a balesetvédelem és felnőtt dolgozóinknál a munkavédelem.
-          Tantermeink, tornatermünk tisztasága, balesetmentessége, megvilágítása, szellőztetése.
-          Tanulóink öltözködés - kultúrája és a személyi higiénés értékek alakítása.
-          Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő napirend alakítása – különös tekintettel a délutáni elfoglaltságokra, a testi és szellemi igénybevétel egyensúlyának megteremtésére.
-          A rendszeres iskolaorvosi vizsgálatok biztosítása (szűrések, ellenőrző vizsgálatok).
-          Tanulóink helyes étkezési szokásainak kialakítása, az étrend összeállítása az egészség­fejlesztéssel összhangban.
-          Drogprevenció (osztályfőnöki órák keretében felnőtt és kortárs előadókkal)
-          Lehetőség szerint részvétel a rendőrség által koordinált DADA-programban.
-          Ifjúságvédelem, a szociális hátrányban lévő tanulóink segítése.
 
Tevékenységi formák
Tanórai tevékenységek
Egészségnevelési tantárgyak:
biológia, testnevelés, földrajz, természetismeret,
osztályfőnöki óra
Nem egészségtartalmú tantárgyak, de beépíthetők az ismeretek:
informatika, történelem, kémia, fizika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, rajz, ének
Tanórán kívüli tevékenységek:
délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák
A tanulók fizikai teljesítményének mérése
Tanulóink fizikai teljesítményének mérését a helyi tanterv tartalmazza.
 
 
Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításatanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés óra) és tanórán kívüli foglalkozásokon (témahetek, szakkör) valósul meg a védőnő közreműködésével.
 
Tanulóink felmenő rendszerben 4. osztálytól vesznek részt a foglalkozásokon.
 
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
 
- Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.
 - Megismerkedni az alapvető elsősegély-nyújtási technikákkal.
 - Célszerű alkalmazása enyhe balesetek alkalmával.
 - Közlekedési veszélyekre való figyelemfelhívás.
 
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái elméletben, gyakorlatban:
 
a) Elsősegély-szakkör keretében
b) Versenyeztetési helyzetek megteremtésével
c) Más elsősegély-nyújtó csapatokkal együttműködés
d) Mentőállomásokkal együttműködés.
 
A céljaink megvalósításában együttműködünk az iskolai védőnővel, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Mentőszolgálat helyi szervezeteivel.
 
A közösségfejlesztés területeit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a diák önkormányzati munka, az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományápoláshoz kapcsolódó programok biztosítják.
 
A köznevelési törvény értelmében a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
- Különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítás mellett
Feladat: iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
- A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanuló közösségek fejlesztésében.
Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó magatartáshoz.
-          Önkormányzás képességének kialakítására való törekvés a sajátos nevelési igényű tanulóknál
Feladat: ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért tevékenykedni, illetve munkát értékelni.
- Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, a tevékenységekbe bekapcsolódnak, így az együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.
 
 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
 
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása, a differenciált fejlesztés.
 
Motiválás- célja:
Felébreszteni és a tanulás folyamatában fenntartani azokat az indítékokat, melyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyet a tanulók tevékenykedtetését, vagyis az állandó aktivitást biztosítják.
 
Differenciálás:
Egyéni fejlettséghez való igazodás. A pedagógusnak nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
-          mivel osztályaink javarészt kis létszámúak (10-17 fő), így lehetőség van a tanulók egyéni foglalkoztatására
-          a nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
 
Képesség kibontakoztató integrációs felkészítés
 
A szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Célja:
A tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése.
Iskolánkban e felkészítésben résztvevő tanulóink nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban a tanítási óra keretein belül, megfelelő tanítási technikák, módszerek segítségével történik.
A tanulóink haladásának, fejlődési ütemének értékelését és az esetlegesen ezt gátoló okoknak a feltárását az osztályfőnökök és a tanulókat tanító pedagógusok háromhavonta végzik.
Az értékelésnél jelen van(nak) a tanuló szüleivel együtt, valamint iskolánk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse, az osztályfőnök és a szaktanárok.
 
Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
 
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, közös érdeklődési körök vagy hobbi szakkörök. A szakkörök szervezésénél a felmerülő igények és az iskolai lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején a tantestület dönt.
 
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtók részére felzárkóztató foglalkozást és korrepetálást szervezünk.
Jó képességű, jó eredményt elérő tanulók számára szakköröket szervezünk.
További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
 
Iskolai könyvtári foglalkozás
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a megjelölt tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
 
A tanuló egyéni délutáni foglalkoztatása
A délutáni foglalkoztatásokon a munka hatékonyságának fokozásával alakítjuk a tanuláshoz való pozitív viszonyt, az együttműködést, egymás segítését.
 
Az iskolai étkeztetés
Feladata tanulóink kulturált étkezésének megoldása és megtanítása.
 
Az iskolai sportkör
A testnevelési órákkal együtt biztosítja a mindennapi testnevelést.
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
 
Diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
Feladatai: a tanulók és közösségeik érdekeinek képviselete, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység megszervezése, segítése.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladata
 
A tehetséges gyermekek továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyet évente szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívül versenyekre is felkészítjük.
 
 
 
Évente egy alkalommal szervezzük a tanulók részére. Célja a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői munka elősegítése. Többek között célunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is részt vegyenek ezeken a kirándulásokon, anyagi támogatásukat a képesség-kibontakoztató integrációs program költségvetése lehetővé teszi.
 
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Lehetőség szerint biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételét ezeken a programokon.
 
Ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományápoláshoz kapcsolódó programok :
eszközként használjuk a nevelő munkában.
 
-        tanévnyitó
-        december 6. Mikulás
-        karácsonyi ünnepség
-        8. osztályosok ballagása
-        tanévzáró ünnepély
-        A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja február 25.
-        A Holocaust áldozatainak emléknapja április 16.
-        A nemzeti összetartozás napja június 4.
-        Az aradi vértanúk emléknapja október 6.
 
 
Községi szintű ünnepek – nyitott a nyilvánosság felé
-        Október 23.
-        Március 15.
 
-        Őszi projekthét
-        Mikulás est
-        Karácsonyi játszóház
-        Szavalóverseny
-        Mesemondó verseny
-        Farsangi bál
-        8. osztályosok szalag tűzője
-        Anyák napja
-        Gyermeknap
-        Tanulmányi kirándulások
-        Klubdélutánok
-        Sportversenyek
 
 
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
Munkakörével összefüggésben, a tantárgyfelosztás, a munkaterv, a munkaköri leírás, illetve a vezető megbízása alapján -a Kntv 62.§-ban foglalt kötelezettségeinek megfelelően - munkaköri feladatként ellátja mindazokat a feladatokat, melyek pedagógiai szakértelmet igényelnek.
A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, melyben a tantárgyfelosztás szerint vesz részt, így különösen:
-        Munkáját tervszerűen, tanmenet alapján végzi, melyet minden év szeptember 20-ig ellenőriztet, és az iskolavezetésnek jóváhagyásra bemutat.
-        Tanítási óráira, tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen megtartja.
-        Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.
-        Aktívan részt vesz a nevelőtestület, munkaközösség munkájában.
-        Közreműködik a tanulmányi idő alatti vizsgák lebonyolításában.
-        Aktívan közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában.
-        Segíti a diákönkormányzat munkáját.
-        Részt vesz a tanulóbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, beosztás szerint a tanulók felügyeletének ellátásában.
-        Gondoskodik a (szak)tárgyához, feladata elvégzéséhez tartozó szakmai anyag, eszköz megfelelő tárolásáról, megőrzéséről.
A tanulókkal kapcsolatos ellenőrző, értékelő tevékenységével összefüggésben:
-        A tanuló tudását szóban és írásban rendszeresen értékeli.
-        A tanulók írásbeli munkáját az intézmény Pedagógiai programjában és Házirendjében elfogadottak szerint ellenőrzi, és határidőn belül javítja, értékeli.
-        Együttműködik a tanulók fejlődése érdekében az osztályfőnökkel, a vele egy osztályban tanító kollégákkal, az intézmény dolgozóival.
-        Részt vállal a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében, szükség szerint felveszi a kapcsolatot a szülővel is.
Adminisztrációs munka
-        A tanügyi dokumentációit (osztálynapló, csoportnapló, foglalkozási napló) naprakészen, pontosan vezeti.
-        A hét utolsó napján szükség szerint pótolja a bejegyzéseket.
-        A tanulók érdemjegyeit rendszeresen beírja, vagy beíratja az Ellenőrző füzetbe.
-        A pedagógiai munkával összefüggő egyéb adminisztratív feladatait határidőre, pontosan elvégzi.
Munkafegyelem
-        Munkájának megkezdése előtt köteles 10 perccel munkahelyén megjelenni.
-        A pedagógus köteles a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig az iskolavezetésnek bejelenteni, ismételt munkába állásának idejéről legkésőbb az előtte lévő napon tájékoztatást adni.
-        Helyettesítési feladatát az intézmény vezetőjének elrendelése szerint pontosan, szakszerűen végzi, dokumentálja.
-        Ügyeleti munkáját pontosan, felelősséggel végzi, akadályoztatása esetén jelzi, hogy ügyeleti munkáját nem tudja ellátni.
-        A tanítási órákat a csengetési rend által meghatározott időpontok betartásával szervezi.
-        Személyi adataiban történt változást azonnal jelzi az intézmény vezetőjének.
Egyéb feladatok
-        Betartja és betartatja az intézmény pedagógiai, tűzvédelmi, balesetvédelmi és egyéb belső szabályzataiban foglaltakat.
Ügyeletes nevelőként:
-        az ügyeleti beosztásnak megfelelő helyen és időben megjelenik;
-        területén a tanulók, diákügyeletesek számára is érzékelhető módon felügyel a rendre, biztonságra, az iskolai szabályok betartására;
-        szükség esetén gondoskodik a rend helyreállításáról, további intézkedést kezdeményez.
Közösségformálás, nevelőmunka összehangolása
Az osztályfőnök elsődleges feladata az osztályközösség formálása, a csoportfolyamatok irányítása, az iskolai elvárások, követelmények befogadásának segítése.
A tanulói aktivitás életkornak megfelelő fokozása mellett szervezi az osztály iskolai élethez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységét, az iskolai célkitűzések megvalósításához, a programok lebonyolításához, a feladatok végrehajtásához szükséges információáramlást.
Összehangolja az osztályban tanítók nevelőmunkáját, fejlesztő tevékenységét. tehetséggondozását, hátránykompenzálását.
 
Kapcsolattartás
-        A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri, magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével elvégzi.
-        Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal. Probléma esetén az érintettekkel esetmegbeszélést tart. Szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusokat, értesíti a szülőket.
-        Kapcsolatot tart az osztályába járó tanulók szüleivel, a szülői munkaközösséggel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatot segítő pedagógussal.
-        Előkészíti és megtartja a szülői értekezleteket. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet tart.
-        Az intézmény pedagógiai feladatairól, rendezvényeiről tájékoztatja a tanulókat, részvételüket megszervezi, koordinálja.
Adminisztrációs munka
-        A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, osztályfőnöki tevékenységét ennek alapján szervezi meg.
-        Pontosan vezeti a tanügyi dokumentumokat: az osztálynaplót, a törzslapot. Kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.
-        Nyomon követi a tanulói hiányzásokat, késéseket. A mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. Szükség esetén értesíti a szülőket és megteszi a szükséges intézkedéseket.
-        A haladási naplót havonként ellenőrzi. A naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító pedagógusok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.
-        Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket.
-        Az osztályozási naplót és az Ellenőrzőt legalább kéthavonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A naplóban rögzíti az ellenőrzés tényét.
-        A tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal írásban is értesíti.
Egyéb feladatok
-        A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
-        A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusokkal együtt legalább háromhavonta értékeli.
-        Javaslatot tesz a tanulói jutalmak odaítélésére.
-        A Házirend alapján elbírálja a tanulók fegyelmi vétségeit.
-        Adott esetben előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását.
-        Gondoskodik osztályterme rendjéről, dekorációjáról.
-        Pályaorientációs feladatokból adódó tevékenységét elvégzi.
-         
 
 
Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása mellett, a tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást.
 
Célunk: minél több tehetséges tanuló kiművelése. Minden tanulót a képességének, adottságainak megfelelő legmagasabb szintre kell emelni.
A gyermekben rejlő tehetség, adottságok, képességek felismerésén túl mindezek fejlesztése, kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése, különös figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.
Cél még az érintett tanulók szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, elfogadottság, megmérettetés, stb.).
 
Feladatunk:
-        a tehetséges gyerekek fejlesztése, a tanulás iránti motiváció felkeltése
-        a tehetségek kiválasztása, felismerése
-        sokszínű tevékenység biztosítása, akaraterő, kitartás edzése
-        kapcsolatok kiépítése, külső megerősítés céljából (más iskolák, pedagógiai intézet, egyesületek)
-        esélyegyenlőség biztosítása, a tehetséges roma tanulók motiválása, bevonása közösségi programokba, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók versenyen való részvételének támogatása
 
A tehetséggondozás színterei a tanórákon:
-        differenciálással, cselekvő személyes tapasztalatszerzés
-        a tehetséges tanulók önállóságának, alkotó jellegű tevékenységének biztosítása egyénre szabott feladatokkal
-        magatartási és tanulási szokások kialakításával
-        gyűjtőmunkával
-        választható tanórák kínálatával a tanulók és a szülők igénye szerint
 
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanórán kívüli tevékenységformák:
-        egyéni foglalkozás, versenyre való felkészítés
-        szakkörök
-        versenyek, vetélkedők, bemutatók
-        szabadidős foglalkozások (színház, túra, kirándulás)
-        sportkör
-        iskolai könyvtár, valamint az iskola már eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
-        pályázatokon való részvétel
-        továbbtanulás segítése
 
Az iskola oktató-nevelő munka eredményességét számos tényező együttes érvényesülése befolyásolja. Iskolánkban számottevő a hátrányos szociokulturális helyzetű, a veszélyeztetett környezetben nevelkedő tanulók számára. Mind magasabb a tanulási nehézségekkel, szocializációs zavarokkal küzdő, problematikus gyermekek aránya is.
Minden teljesítményproblémákhoz vezet, amihez rendszerint magatartási zavar is társul. Egyszerre és egyforma súlyú feladatként jelentkezik a hátránykompenzáció, az esélyegyenlőségre való törekvés valamint a tehetséggondozás.
 
Célunk:
-        egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatokkal, képességeik, tulajdonságaik figyelembe vételével az érintett tanulók megsegítése, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra
-        a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint elsajátíttatása, valamilyen területen sikerélményhez juttatás
-        az építő egymásra utaltság átélése, sikerélmény, „én is fontos vagyok”, „nekem is sikerül” attitűd alakítása, erősítése
-        szociális kompetenciák fejlesztésével - az elfogadás segítése
-        tanköteles korukban fejezzék be az általános iskolai tanulmányaikat
-        a tanulók életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével az egyéni képességbeli eltérések korrekciója a korosztály fejlődési szintjére történő fejlesztése
 
Feladatunk:
-        a tanulási zavar okainak feltárása
-        a tanulásban akadályozott tanulók kiszűrése
-        a tanulási zavar meghatározása
Szervezeti, tevékenységi formák
-        tanórai és tanórán kívüli felzárkóztatás, egyéni képességfejlesztése
 
Feladatok:
-        egyéni haladási terv kidolgozása, differenciált foglalkoztatás
-        az osztályban tanító nevelők ismerjék a tanulók problémáját
-        sajátos nevelési igényű tanulók állapotának megfelelően gyógypedagógiai és egyéb speciális ellátásban részesüljön
-        a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése, IPR alkalmazása tanórán
-        pozitív, segítő attitűd a pedagógusok kommunikációjában, a tanulók irányításában, dicséretek
-        szülőkkel való együttműködés, tanácsadás
-        felzárkóztató programok, fejlesztőpedagógus bevonása
-        tanulói érdektelenség csökkentése
 
Fontos a pedagógusok megfelelő továbbképzéseken való részvétele.
 
Alkalmazott módszerek, tevékenységek:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
- tanulási igények, tanulási iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása
- felzárkóztató foglalkozások
- egyéni foglalkozások
- tanulás, tanítás hatékonyabbá tétele
- egyénre szabott fejlesztési terv
- hátránykompenzálás
- továbbtanulás segítése, irányítása
- motiválás
- kitartás, akarati tényező erősítése
 
 
A tanulási zavarok hátterében legtöbbször funkciók zavara, hiányos működése áll illetve az alacsony szociokulturális hátterű családok – melyek teljesítményproblémákhoz vezetnek, mindehhez rendszerint magatartási zavarok is társulnak.
A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek magatartási jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól. Az általánosan használt pedagógiai eszközök velük kapcsolatban gyakran eredménytelennek bizonyulnak.
Nevelésünk fontos része az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése, elsajátíttatása s ezzel együtt az emberi kapcsolatok egészséges kialakításának segítése egy-egy adott korosztály adott szintjének megfelelően.
 
 
A nevelés-oktatás folyamatrendszerében legfontosabb a pedagógus oktató- és ismeretátadó szerepe, amely biztosítja a tanulók fejlődését.
 
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
 
-        szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal
-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
-        délutáni foglalkozások
-        felzárkóztató foglalkozások
-        IPR-es oktatás bevezetése
-        a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai
-        motiválás, pozitív ráhatás
-        osztályfőnökök kiemelt feladatai: szülői értekezletek, személyes kapcsolattartás
-        családlátogatások
-        a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
-        a gyermek környezetének megismerése.
-        családdal való kapcsolattartás:
-        a bekövetkezett változások értékelés, folyamatos visszajelzés
 
Feladataink:
Feltárás:
-        az óvoda, iskola kapcsolatának javítása, hospitálás, látogatás
-        iskolában a tanulók szokásainak megfigyelése (tanórán és azon kívül)
-        személyes beszélgetés, tevékenység nyomon követése
-        az okok kutatása, változtatás
-        családi körülmények megismerése, szülőkkel való beszélgetés
-        a tanuló baráti körének ismerete
-        az átmenetekre való odafigyelés (óvoda-iskola, 4-5. osztály)
-        az agresszív viselkedés kialakulásának megelőzése
 
A tanulók nyilvántartása:
-        feljegyzések készítése
-        együttműködés a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel
-        együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel
-        a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adminisztrációjának rendben tartása
 
Az önálló tanulást fejlesztő programok
 
A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok:
-        tanórai foglalkozások:
Mivel a tanulók olyan szociokulturális környezetből jönnek, ahol nem érték a tudás, ezért legfőbb feladatunk a tanulás iránti motiváció erősítése. A programba bekerülő gyerekek nyelvi fejlettsége az átlagosnál alacsonyabb szintű. Ezért hosszabb nyelvi fejlesztésre valamint a beszédmozgások megfigyelésére és tudatosítására van szükségük. Az osztályokban alkalmazzuk a kooperatív tanulási módszereket, differenciált tanulásszervezést, projektmódszert.
Feladat: egyéni segítségnyújtás, odafigyelés, fejlődés figyelemmel kísérése.
Felelős: tanítók, szaktanárok
 
-        otthoni kutatómunka:
Az iskolai könyvtárban található bőséges szakirodalmi és szépirodalmi könyvállomány, valamint az Internet használata lehetővé teszi, hogy önállóan szerezzenek ismereteket, végezzenek kutató és gyűjtőmunkát.
Feladat: Érdeklődési kör szélesítése, egyénre szabott segítségnyújtás
Felelős: tanítók, szaktanárok
 
-        délutáni egyéb foglalkozások:
Célunk a helyes tanulási szokások, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, az önálló tanulási képesség fejlesztése, a szóbeli tanulási technikák elsajátíttatása.
 
-        intézményi szinten szervezett programok:
Iskolánk az éves munkatervben a diákönkormányzattal egyeztetve rögzíti, hogy a hagyomány ápolásjegyében milyen programokat szervez. (őszi projekthét, tanulmányi versenyek rendezése, karácsonyi készülődés, karácsony műsor, farsangi bál szervezése, egészségnapok stb.).
Feladat: a programokban való teljes részvétel biztosítása, igényfelmérés
Felelős: igazgató, DÖK, nevelők
 
szakkör
Intézményünkben a tehetséggondozást szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett szakkörök  és foglalkozások. Járhatnak a tanulók tánc, kézműves foglalkozásokra. A mozgásos tevékenységeket igénylők tömegsporton vehetnek részt. A zene iránt érdeklődő tanulók énekszakkörre és gitároktatásra is járhatnak.
A különböző versenyekre való felkészülés, felkészítés teljes mértékben ingyenes tanulóink részére. A versenyek nevezési díját iskolánk fizeti. A tanulók utaztatását minden esetben iskolai költség terhére oldjuk meg.
Feladat: a versenyeken való részvétel minél teljesebb biztosítása
Felelős: pedagógusok
 
A felzárkóztatás legfőbb feladatai:
-        segítségnyújtás a tanulási részképesség zavarok feltárásában
-        a szociokulturális hátrányok kompenzálása
-                a helyes tanulási módszerek kialakítása
-                a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése
 
A felzárkóztatást segítő tevékenységformák iskolánkban:
A tanítási órák keretein belül:
-        tanórai differenciálás
-                különböző tanulási technikák tanulói elsajátíttatása, egyes tananyag részek projektmódszerrel való feldolgozása
 
A tanítási órákon kívül:
-        korrepetálások biztosítása
-        egyéni foglalkozások biztosítása
-        könyvtári foglalkozások
-        egyéni elbeszélgetések
-                pályázatok, ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése, elérése (pl. Útravaló,)
 
A tanulást segítő körülmények:
-        felkészült pedagógus
-        életkorhoz igazodó elsajátítandó ismeretanyag
-        tanulást segítő eszközök
-        szülői háttér, szemléletváltás, partnerség
-        a tanulás céljának ismerete
tanulási módszerek, technikák ismerete
 
A gyermekvédelmi feladatok ellátása iskolánkban a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, akinek koordináló, kezdeményező, intézkedő szerepe van ezen a területen.
A halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése elsősorban az osztályfőnökök feladata, a nyilvántartásba vétel, gondozás, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, a gondozás segítése a gyermekvédelmi felelőssel együtt történik.
Fontos a segítő másságot elfogadó gyermekszemlélet, a pedagógiai humanizmus.
 
 Iskolánk alapvető feladata:
-        a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, segítségadás meglévő problémáikhoz
 
 
Az iskola eredményes működése egyik feltételének a szociális hátrányok csökkentését, kiegyenlítést, a tanulók társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítását tartja.
Szükséges a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezése, problémáinak megismerése, a gondok enyhítése.
 
Célunk segíteni ezen tanulók:
1.      beilleszkedését az iskolai környezetbe
2.      ismeretelsajátítását
3.      egyéni ütemű fejlődését
4.      a szociális hátrányos mérséklése, az esélyteremtés, az eltérő anyagi helyzet lehetőség szerinti kompenzálása, amelyre a jogszabályváltozás, a képesség-kibontakoztató normatívával is lehetőséget biztosít
 
A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek, eszközök:
-        felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése
-        képesség kibontakoztató felkészítés szervezése, melynek keretei között a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik
-        drog és bűnmegelőzési programok
-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése- differenciált képességfejlesztés
-        a továbbtanulás irányítása, segítése
-        kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel
-        a diákétkeztetés
-        tankönyvtámogatás
-        pályázatok figyelése, ösztöndíjak
-        az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
-        a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai
-        a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermekjóléti szolgálat segítségével
-        családlátogatások
-        az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége
-        önálló ismeretszerzés, önművelő igények kialakítása
-        elfogadás, fokozott odafigyelés
-        folyamatos pedagógusképzés
-        fogadóórák
-        szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
-        rendszeres tájékoztatás a szülőknek és a tanulóknak az őket érintő kérdésekről
-        a tanulók anyagi veszélyeztetettsége eseté gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése
-        együttműködés civil szervezetekkel
-        továbbtanulás irányítás segítése
Az iskolai diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat törvényi és rendeleti szinten szabályozzák. Ezek alapján a diákönkormányzat döntési hatáskörrel, egyetértési, kezdeményezési, javaslattételi és véleményezési, továbbá tájékoztatási joggal rendelkezik. 
A Diákönkormányzat feladata
A Köznevelési törvény szerint a diákönkormányzat (DÖK) kötelező feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti.. Az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) szabályozza a diákönkormányzat és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. A diák-önkormányzati SZMSZ pedig konkrétan magában foglalja a DÖK működésével kapcsolatos információkat.
A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja.
A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diák önkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni.
A nevelőtestület véleményezési jogával a diák önkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.)
 
A diákönkormányzat joga, hogy döntsön:
 
- saját működéséről,
- hatáskörei gyakorlásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- a diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.
 
A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet:
- munkatervének elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról,
- külső segítők felkéréséről.
További jogok és kötelességek, a működés elvei a Diák önkormányzati SzMSz-ben részletezve.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.